Kuss III.
Harmadik fejezet – Füstös
Felöltője zsebébe dugott kézzel, lassan sétált a város központja felé. Nem sietett, kissé el szerette volna odázni a találkozóját Gróffal.
Füstös eddigi élete során nem félt még senkitől, kivéve Grófot, ha csak rá gondolt kirázta a hideg. Mozgalmas múltja alatt sok tapasztalatot szerzett az alvilágban, de soha nem látott olyan szenvtelen, rideg és kimért kegyetlenséget, ami Grófot jellemezte.
Bámulta a kirakatok kínálatát, valamint nyíltan, szemtelenül stírölte a nőket. Ez volt a gyengéje, a fiatal csinos nők.
Visszaemlékezett rá, mikor striciként kezdte a pályafutását, az árut mindig tesztelte, némelyiket többször is. Elmosolyodott és a szája szegletében egy kisebb nyálfolyam kezdett csorogni az emlékek hatására. A boldog idők elmúltak, bedarálta a szervezet élén Gróffal. Ma pénzbehajtóként dolgozik neki, köszönhetően annak a kétes hírnévnek, amit az utcán szerzett magának kegyetlenségével. Ha valaki az útjában volt, vagy csak csúnyán nézett rá, azt addig verte válogatott eszközökkel, míg csak mozgott.
Ma reggel kapta a megbízást, hogy hajtsa be Csimbók régi tartozását, de elcseszte. Nem volt ritka nála, hogy elveszti a fejét, a természete része volt. Előbb cselekedett, mint gondolkodott. Válogatott kifogások cikáztak agyában, amivel magyarázatot adhatna arra, miért nem viszi a pénzt.
Eszébe jutott Sou. Egy édes kis lány volt, talán ha volt tizenhat éves, mikor felfedezte, majd felszentelte egy éjszakai klub hátsó kijárata mellett. A lány ott okádott a kukákra dőlve a megivott töméntelen alkoholtól. Formás feneke rángott, ahogy a lány erőlködött. Füstös nadrágja rögtön szűk lett, ahogy meglátta a lányt.
Mögé lépett, lefogta, és hátulról durván magáévá tette. Szűk volt, még szűz. Felhúzta a nadrágját és a zokogó lányt néhány pofonnal rábírta, hogy vele menjen. Egy hónapon keresztül a lakása egy szobájában rendszeresen erőszakolta és tanította meg a szex minden lehetséges formájára.
A lányt senki sem kereste és ő sem beszélt arról, honnan jött, csak a nevét árulta el. Kivágta a placcra a lányt, aki hihetetlen sok pénzt keresett neki. Eleinte. Azután egyre kevesebbet adott le. Mikor Füstös rájött, hogy a lány átveri számon kérte a kezére húzott boxer segítségével hatásosabbá tett ütésekkel. S mindenféle kifogással jött elő, nehezen formálva a szavakat a törött állkapcsával. Gyenge kifogások voltak, ezért elővett egy borotvát, és mély vágásokat ejtett a lány arcán, amelyek a gyógyulás után nem váltak megjelenésének előnyére.
Ma a kikötőben cumizza a részeg matrózokat fillérekért. Azzal az arccal a kutyának sem kell már. „Pedig milyen jó segge volt” – gondolta Füstös és a nyál összefutott a szájában az emlékek hatására. Megérdemelte a sorsát, mert átverte őt. Őt, akinek mindent köszönhetett.
Ez járt a fejében, miközben Gróf lakása felé sétált, és önkéntelenül is párhuzamot vont Sou sorsa és jelen helyzete között.
