Zombik sorozatban
Külvilág / Mozijegy (1515 katt) | Jimmy Cartwright |
2017.12.08. |
A mű megjelent a Lidércfény Amatőr Kulturális Folyóirat 2015/5 számában.
Fontos!
A cikk 2015 novemberében íródott. Azóta a TWD-nek már a hetedik évada is véget ért, a Fear the Walking Dead harmadik évada érkezik hamarosan, a Z Nation is már túl van három évadon, valamint az iZombie is már a harmadik évad végefelé jár.
------------------------------------------------------------------------------------------
„A zombi lesz az új vámpír” – mondtam volt 2010 nyarán a Szíriusz SF napokon, s lám, akkor ősszel el is indult a The Walking Dead sorozat, ami mára a hatodik évadánál tart, és igen komoly népszerűségnek örvend világszerte. Aztán megjelent egy World War Z / Z világháború (könyv és mozifilm, szóval ez inkább kettő), egy Warm Bodies / Eleven testek mozifilm, meg még pár említésre méltó zombis alkotás, amikről viszont itt most nem teszek említést. Azonban a TWD mellett van két másik sorozat, amiről az alábbiakban szó lesz.
A The Walking Dead és spin-offjai: Fear the Walking Dead, Fear the Walking Dead Flight 462)
Az első évad első részének kezdete átütő erejű volt számomra (is), és a rész végéig el is dőlt, hogy én ezt a sorozatot nézni fogom. Bár szoktam mondani, hogy hálivúd újabban mindenből családi drámát fabrikál, ám a TWD esetében mégis úgy vélem, ez a vonal nem vált a sorozat hátrányára. Mi több, sikerült nekik a család fogalmát kiterjeszteni a főszereplők (időnként változó) túlélőcsapatára. Persze többnyire mindenkinek van kedvenc karaktere, amelyeket mára szépen felépítettek az írók, azért az összes többi szereplőért is lehet izgulni az epizódok alatt.
Az alapkoncepció ugyebár az, hogy éljék túl a szereplők a zombi apokalipszist, illetve azt, ami utána jön. Ezt dobták meg az alkotók azzal (feltételezem, a sorozat megjelenését megelőző képregények alapján, amelyeket én magam még nem olvastam), hogy különböző élethelyzeteket helyeztek, illetve helyeznek egy-egy rész középpontjába. Több szemszögből is megismerhetjük az egyes karakterek döntésének okait, majd következményeit. Mert ugyan mihez kezdesz, ha azt hiszik rólad, hogy meghaltál, és a (volt) nejed összejön a legjobb barátoddal + zombik!? És ez csak egy alapszituáció, amihez hasonlóból számtalan van. Vagy mit tennél, ha találnál egy zombi apokalipszis után is élhető, működő közösséget, ám később kiderülne, milyen „kis turpisságokra” kényszerülnek... Rengeteg morális, társadalmi kérdést feszeget a feldobott helyzetek, feltett kérdések által.
Persze nem utolsó sorban a látvány is remek, hiszen profi maszkmesterek hozzák létre a sorozat szörnyetegeit, így a „hentelés” minősége és mennyisége is kielégítő. A magányos járkálóktól a zombihordákig lényegében mindent megkapunk, és az ellenük alkalmazott fegyverarzenál is változatos. Mondjuk, az a klasszikus, megdönthetetlen dogma itt is tartja magát, hogy a zombi csak akkor hal meg, ha komoly agyi trauma éri, ám ezt elnézzük. Meg a sorozatot is.
Idén érkezett meg a TWD két spin-offja. A Fear the Walking Dead egészen a kezdetekhez kalauzol vissza bennünket, így megtudhatjuk, hogyan is indult ez a „járkálós” dolog. Nyilván itt is egy család van a főszerepben, hiszen – mint az a TWD-ben bebizonyosodott – ezen keresztül különösen jól be lehet mutatni, milyen konfliktusokat okoz(hat) egy efféle katasztrófahelyzet. Így a fiataloktól az idősebbekig mindenki átérezheti, átélheti az eseményeket. Ebben természetesen nincs még annyi járkáló, viszont feszültség, félelem az ismeretlentől annál több. Még a karakterek, a főszereplők sem olyan kidolgozottak (hat rész alatt nem is igen lehet mindenkit megfelelően, árnyaltan bemutatni), de kedvelhetők, a motivációik, céljaik érthetők. Jövőre (az IMDB szerint) már 15 részes lesz a második évad. Én kíváncsian várom.
A spin-off spin-offjaként lehetne fémjelezni a Fear the Walking Dead Flight 462-őt. A nyúlfarknyi részekből egyelőre nem sok derült ki, csak annyi – mint a címből is –, hogy egy repülő utasainak azon perceibe látunk bele, amikor a járvány még a kezdeti szakaszában van. Egyelőre inkább csak érdekes lehet a fenti sorozatokat kedvelők, követők számára.
Z Nation
Elvetemült zombik a The Asylum jóvoltából. Talán így lehetne a legjobban jellemezni a 2014-ben indult, jelenleg második évadánál tartó sorozatot. Az alapötlet véleményem szerint jól eltalált. Az amcsi kormány rabokon végez kísérleteket egy zombi apokalipszist követően az ellenszer kifejlesztésére. Természetesen a zombik elszabadulnak, és majdnem mindenkivel végeznek, de van egy ember, aki túléli a harapásukat. A történet köré épül.
Nyilván nincs olyan mélységben kidolgozva, mint a TWD, de az egyes részek igen szórakoztatóak, és valami elképesztően ötletesek! Néha csak fogom a fejem, miközben rázkódom a nevetéstől, és azon gondolkodom, melyik idióta talál ki ilyen agyament marhaságokat? Nyilván annak, aki még nem látta, nem akarok semmit lelőni, de már csak az ilyen „apróságokért” is érdemes rászánni az időt.
Én azt látom az egészen, hogy az alkotók inkább poénra veszik, a szórakoztatást tartják szem előtt, ezért a karakterek is lazák. Nemigen feszegetnek morális kérdéseket, de mégis van egyfajta becsületkódexük. Hidegvérrel halálba küldik azokat, akik szerintük megérdemlik, és nem is igen kapunk más nézőpontot, így mi is azt gondolhatjuk, hogy megérdemlik.
A látvány szerintem rendben van – bár az sem közelíti meg a mára etalonná vált TWD-t –, kapunk mindenből rendesen: ronda zombik különböző mennyiségben és minőségben, hentelés az épp rendelkezésre álló eszközökkel, fröcsögő vér és agyvelődarabok, embereket élelemnek néző élőholtak. Szóval minden megvan, amit elvárhatunk egy ilyen témájú alkotástól.
Ha egyszer a Simagöröngyösi történetből filmet / sorozatot készíthetnék, hangulatra valami hasonlót gyártanék.
iZombie
Nem, nincs köze az almás multicéghez, bár a sorozat címe valószínűleg merített tőlük picit. Egyébiránt üdítő, rendhagyó alapkoncepcióval áll a zombiléthez. Buli, pia, drog, elszabadult buli, zombiként magához térő főszereplő, aki emiatt elveszti az állását és a vőlegényét, ám új képességekre tesz szert. Például, ha megeszi valakinek az agyát, és olyan esemény történik, amelyről képes asszociálni, belelát annak múltjába. Ez a momentum ugyan emlékeztet az Eleven testek bizonyos részére, de itt kicsit mégis másfelé mozdul el. Ja, és igen, a zombik itt teljesen a tudatuknál maradnak, akár képesek elvegyülni a társadalomban, és ezt meg is teszik.
A főszereplő (aki mellesleg férfiszemmel nem is rossz bige) így kerül hát el az új munkahelyére, a törvényszéki kórboncnok mellé, ahol akaratlanul is a segítségére siet egy nyomozónak az egyik áldozat emlékeivel. Így ez valahol keveréke a zombis filmeknek és a kriminek, miáltal itt nem kapunk emberek belét felfaló zombikat, sem fejeket baseballütővel szétcsapó túlélőket.
Kapunk viszont egy nézhető, érdekes elemekkel átszőtt, izgalmas, időnként komoly kérdéseket boncolgató, néhol romantikus sorozatot, amely a második évadánál tart.
Előző oldal | Jimmy Cartwright |
Vélemények a műről (eddig 1 db) |